A bizonyítást a Központi Igazságügyi Hivatal felé a kérelmezőnek elsősorban közokirattal vagy más a "bizonyításra alkalmas" okirattal kell teljesítenie. Az igazságügyi hivatal 2006 augusztusától megkezdte a már benyújtott személyi kárpótlási kérelmek átvizsgálását. Dr. Szabó Lajos főigazgató-helyettes tájékoztatása szerint sok ukrán állampolgár a sérelem elszenvedését egy tanúnyilatkozattal igazolta, a legtöbb esetben nincs utalás azonban arra, hogy a kérelmező megkísérelte-e az okirati bizonyítást (pl.: bárhol eljárt-e) és ez az eljárása eredménytelenül fejeződött volna be.
A hivatal arra kéri a kérelmezőket: a sérelem elszenvedésének (haláleset bekövetkezése) hitelt érdemlő módon való bizonyítása elsősorban okirattal kell, hogy történjen a kérelmező részéről. A bizonyításra alkalmas okiratok köre igen széles. Erre alkalmas többek között például minden korabeli irat, holttá nyilvánító végzés és mindazon szervezetek által kiállított irat, igazolás, amelyek nyilvántartásában adat, információ található a sérelem elszenvedéséről. Mindezen okiratok hiányában - amennyiben a kérelmező bizonyítja, hogy megkísérelte a bizonyító okirat beszerzését, de az nem járt sikerrel - fogadhatja el a hivatal a sérelem helyét és időpontját tartalmazó konkrét közvetlen ismereteken alapuló tanúnyilatkozatot is. Amennyiben a tanúnyilatkozat Ukrajnában kelt, azt hiteles magyar nyelvű fordításban kell benyújtani, melynek hitelesítését az erre feljogosított társadalmi szervezetek, például a KMKSZ, továbbra is elvégezhetik.
A szigorítással nyilvánvalóan jelentősen megnehezíti a kárpátaljai jogosultak dolgát a Központi Igazságügyi Hivatal. Ismerve az ukrán hivatalok bürokratikus ügyintézését, korántsem biztos, sőt valószínűleg nagyon kevesen kapják majd meg a fent említett igazolásokat. Arról nem is beszélve, hogy adnak-e ki olyan igazolást majd, amelyben leírják, elismerik, hogy nem tudják